2007. április 10.
Egy hosszú és tanulságos hétvégével a hátam mögött ismételten itt ülök a mókuskerék eszköze előtt és erőteljesen koncentrálnom kell arra, hogy munkámat 100%-osan végezzem. Gondolataim most csak egy dolog fele öszpontosulnak, de tavasz lévén ez talán így van rendjén...
Furcsa és számomra felettébb új érzés az, hogy valaki az akaratos és csapongó stílusomat kordában tudja tartani, viszont az meggyőződésem, hogy ehhez a tetthez szükség van egy jó adag perverzióra és örültségre.
Story:
Na, mármost Hősünk energiától telten - mit sem törődve azzal, hogy nemzetközi jogi szakviszgája vár rá néhány napon belül - az éjszaka közepén találkozott ezzel a gyermeteg lelkületű, de igencsak nőies, akaratos és lehengerlő jelenséggel. A spontaneitás izgalmas és adrenalin növelő hatása már a készülődéskor dominált mindekettőjükben. Az éjszaka holdfénnyel megvilágított útjain közeledett percről-percre, a maga egyedülálló önbizalmával és sajátságos stílusával.
Mikor a taxi begördült a ház elé összeszedte gondolatait, vett egy mély lélegzetet és zakója összegombolása közepette kiszállt a kocsiból. A lány - magát cseppet sem meghazuttolva - ismételten az utolsó másodpercekben készülődött el, bár minden apró kis részletet gondosan átgondolva dolgozott ki. A smink halvány legyen, de hatásos; a fehérnemű illeszkedjen egymáshoz; a csinos farmerhoz egy méllyen dekoltál egyszerű, fekete topp tűnt a legjobb párosításnak, ami alól csupán akkor kandikált ki a rózsaszín melltartó pántja, ha a fekete blézer kigombolásra került. Ezen az apró momentumok összehangolásával próbálta azt a látszatot kelteni a lány, hogy Ő egy komoly és megfontolt személyiség, kifinomult egyéniséggel és kislányos bája ellenére egy érbeli Pr-szakreferens szerepét tudja prezentálni. Mikor a lány kilépett a kertkapun megpillantotta a hanyag eleganciájával és igencsak sármos tekintettel rendelkező komoly és határozott jogászt, aki már az első perctől kezdve megbabonázta Őt tekintetével. Vibrált a levegő és tisztán érezhető volt köztük az izgató szikrázás.
A taxi hátsó ülésén cseppet sem volt feszített a hangulat, minden egy filmjelenthez méltóan történt; a csábos tekintet sugárzása és a higgadt magatartás kellemes együttest alakotott, csakúgy mint a két fiatal eltérő, mégis különleges személyisége. Bár a pesti éjszaka csendes volt, de mindkét félben csaták dúltak. Harcoltak az első percbeni vonzódás kimutatásával, a heves érzelmek felszínre kerülésével és persze játékos harcban álltak egymással. A fiú tudta, hogy a lány vevő fenkölt stílusára és edzett humorára. Elme és egoizmus tánca következett az étterem egy eldugott asztalánál, ami együttesen felcsigázta őket; élvezték, hogy partnerükre találhattak egymásban. Órákon át beszélgettek, ami persze számukra egy percnek sem tűnt...talán ez volt a cél, hiszen így külön igényelték a legközelebbi találkozást.
Reggel az édes és izgató csók emlékével ébredtek saját ágyuk magányában, de valahol érezték, hogy ez egy új és jó dolog...egy új érzés, amit nevezhetünk kiváncsiságnak, vonzalomnak vagy akár meghódításnak is, viszont lényeg mégis csak az, hogy már az első találkozás után beköltöztek a másik gondolataiba.
Nem kellett sokáig tűrtőztetni magukat és vágyaikat - talán nem is tudták volna, hiszen mindekettejük szabadszellemű és "élvezethajhász" nem vacilálnak sokat azon, ami szemmel láthatóan és érezhetően fantasztikus. Vasárnap éjszaka ismételten találkoztak, ekkor már a férfi lakásában. Ott folytatódhatott ez az édes kis játékuk, amely őszinteségre, határozottságra és intellegtualitásra alapozódott. Valamiért biztak egymásba, azonban a lányban többször feltört a félelemérzet, ami nem jelelegi partnere miatt alakult ki, hanem a számos csalódás és a hit elvesztése miatt élesedett ki. Első feladataként el kell fogadnia, hogy a férfi nem akar neki rosszat és természetesen nem Őt kell bűntetnie mások gyávaságáért és gerinctelenségért. Az este úgy alakult, ahogy akarták: nem szabva gátat az érzelmeknek, a vágyaknak és kérdéseiknek. Talán ezért is volt még élesebben érezhető az összhang és a ráhangoltság. A dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan irányítják azt, hanem teljesen és végérvényesen a pillanat varázsának megfelelően. Ez így a legjobb, hisz mindketten iránytó típusúak és önbizalommal teltek.
